Sokan vannak igazán egyedül tudom, mert most én is ebben a cipőben járok, itt leszögezem nem feltétlenül párkapcsolatra gondolok, hannem sokkal inkább az Élet nevű "játékban". Elmész dolgozni hazajössz és csend van nem vár senki nem enged ki senki az ajtón és ugyanugy nem fog ott várni az ajtóban mikor Te hazamész. Leülsz az ágyadra és csak bámulsz...mikor már megkérdezted magadtól legalább tízszer, hogy miért ...elindulsz tenni venni a lakásban, aminek igazából nincs sok értelme, de  mindigis ezt láttad másoktól és annó otthon is. Egyik nap ezzek a dolgok könnyűek másik nap nagyon nehezek szinte kopog sőt dörömből az ajtón az ablakokon a magány, ez a nap is ilyen. Egy jó nagyadag csoki ..majdelmúlik..aztán mégsem. Még mindig  itt van..nem akar szünni az a gondolat, az a vágy hogy itt legyen valaki mellettem, beszélgessünk nevessünk fényt hozzon be a lakásba  és vele együtt a szívembe is!